Városunkról

Városunkról szóló honlapok:   www.jaszarokszallas.hu

                                                        www.jaszarokszallas.lap.hu

A 8355 lakosú kisváros az Észak - Alföldi Régió észak-nyugati határán van. A Jászság legészakibb települése, a Mátrától alig 20 km-re. A talaj középkötött és erősen kötött talaj, amely elsősorban a búza, kukorica, cukorrépa termesztésének kedvez. A településnek csak kisebb vizei vannak, a Gyöngyös-, az Ágó- és a Szarvágy- patak, amelyek természetes vízfolyások.

A város Jászberény – Gyöngyös és Heves – Gyöngyös útvonalak kereszteződésében helyezkedik el. Jászárokszállás az M3-as autópályától Gyöngyös Kelet csomóponttól Adács, majd Vámosgyörk községek érintésével 15 km távolságra van.

            Jászárokszállás már a kőkorban lakott volt, erre a több helyről előkerült kőeszközök is bizonyítékok. "Az ókor embere is nyomot hagyott a tájon. Ez a szarmaták nevéhez fűződik a IV. században, Csörsz-árok néven maradt fenn a színes mondavilág útján sok évszázadon át. Az árok nyomvonala még sejthető, helyenként felismerhető s a tudományos kutatás is bizonyította ennek a monumentális erődvonalnak a létezését."  A város név eredete is ehhez kapcsolódik. A népvándorlás utolsó hulláma sodorta ide a jászokat a 13. században IV. Béla király letelepítése során. 1356-ban 'Árukmelléke' alakban fordul elő. 1366-ban "Árukmellékszállás" néven újból feljegyezték. Zsigmond király 1425-i oklevelében ismét szerepelt a falu ezzel a névvel. Mátyás király 1458-ban kiváltságlevelében "Descensus Philisteorum", a jászok szállása néven szerepel. Ebben az időben egyike volt a legnépesebb jász szállásoknak Árokszállást nem kímélte a szörnyű 16. század. 1562-ben a hatvani vár török hadaiból 125 rác martalóc rontott a városra, teljesen feldúlva, kirabolta, lakóit megkínozta. A pusztulás után csupán 31 volt a családok száma. Ez 10 év múlva megkétszereződött.1630-ban templom épült, melyet kőfallal kerítettek el, hogy szükség esetén menedéke legyen a népnek. A 17. század végére virágzó volt a település kereskedelme és mezőgazdasága, népe aránylag vagyonos. Lipót király 1702-ben eladta a Jászkunságot, ez sújtotta Árokszállást is. Népes, vagyonos falu került a Német Lovagrend kezére. 1705-ben ugyanis mintegy 219 családot írtak össze katonai célokra. A szolgasor és a kuruc háborúk alaposan megviselték a falu népét.1699-1715 között lakossága 1/3 részét veszítette el. A falu 1725-ben szerveződött községgé. Árokszállás az eladottság idején főleg állattartással foglalkozott, abból szerezte a tekintélyes összeget, amit 1745-ben bekövetkezett önmegváltásban ki is tudott fizetni. Árokszálláson ezután kialakult egy vagyonos gazdag társadalom, amely egy évszázadnál is hosszabb ideig egyedüli irányítója volt a község sorsának. A 18. század elején épült a Külső Fogadó. Mária Terézia 1756. augusztus 8-án kelt oklevéllel Árokszállást városi rangra emelte. Ebben a diplomában "Jász-Árokszállás város"-ának évi három vásártartási jogot adományozott az uralkodónő. A negyedik vásár tartásának jogát később I. Ferenc királytól kapta. 1768-91 között új barokk templom épült, mely most legértékesebb műemlékünk. A szabadságharc városunkat is megviselte, a lakosság létszáma is visszaesett. Ezektől az évektől (1850) kezdve nagyarányú kirajzás figyelhető meg. Az árokszállásiak birtokokat szereztek a közeli településeken. Távolabbi birtokaik pedig önállósultak. Önálló településként vált le róla Kerekegyháza (1862) Jászszentandrás (1855). A község fejlődése felgyorsult. 1879-ben már 199 önálló iparos dolgozott a városban, 1925-ben pedig 52 kereskedőről is tudunk. Ugyanakkor 13 kocsma, 2 vendéglő 3 kávéház és 1 szálloda működött. Ezek már az idegenforgalom létezését igazolják.1879 évben Jászárokszállás község felvette a rendezett tanácsú város szervezetet. Nem akarta azonban az ezzel kapcsolatos kiadásokat viselni, ezért 1886-ban nagyközséggé való visszaalakulását kérte, amit a belügyminiszter engedélyezett. Jászárokszállás 1991. május 18-án ismét városi rangot kapott. 

 A közművelődés egyik fontos bázisa a Petőfi Művelődési Ház, amely 1945-ig a város közbirtokosságának a tulajdonába volt. Az államosítást követően a „Padlásként” ismert művelődési ház ad otthont különböző rendezvényeknek és biztosít helyet a civil szervezeteknek, egyesületeknek.

A település másik jelentős közművelődési intézmény a Városi Könyvtár, mely 1961 óta az Ipartestület székházában működik. A közel 50 ezer kötetes könyv-, audiovizuális állománnyal, gazdag helytörténeti dokumentumokkal rendelkező könyvtár évente több gyermek és felnőtt programnak ad helyet.

 1991 óta jelenik meg havi rendszerességgel a város közkedvelt lapja a Jászvidék. A közművelődési tevékenység egyik új formája az 1991-től működő Népfőiskola. 

A 1995-től működik Kábel Televíziós szolgáltatás a településen. 1998 óta heti 5 alkalommal rendszeresen jelentkezik a városi adás és napi rendszerességgel a képújság szolgáltatása.

Jászárokszállás kulturális életében kiemelkedő helyet foglalnak el az amatőr művészeti csoportok: Rozmaring Pávakör, Parázs Néptánc együttes, Fortuna Tánc Sport Egyesület.

A régi értékek és hagyományok felkutatásában, megőrzésében különösen nagy szerepet vállal az Árokszállásiak Baráti Köre.

A helyi Népfőiskolai Társaság kezdeményezésére 1997-ben  színjátszó kör alakult. A Görbe János nevét viselő amatőr színjátszó kör a „régi Árokszállás színházi életét” eleveníti fel.

A város életében fontos szerepet játszik a 30 civil szervezet.

Jászárokszállás élénk kulturális élete és magas színvonalú programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a városba. Legvonzóbb, legnépszerűbb rendezvényeink: Flórafarsang (február), Árokszállási Jász Bál (február), Város Napja (május), Nemzetközi Suzuki Találkozó (június), Árokszállási Nyár (július), Fortuna Táncgála (július), Tűzoltóbál (július), Néptáncgála (augusztus), Szent István napi ünnepségsorozat (augusztus), Széchenyi  Lovasnapok (szeptember), Regionális Felnőtt Amatőr Színjátszó Találkozó (október).

A Széchenyi István Általános Iskola, Óvoda és Zeneiskola többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. A város határain túlmutató együttműködés egyik eleme hogy a zeneiskola a jászdózsai önkormányzattal együttműködve kihelyezett tagozatot indított a szomszédos településen.

A Deák Ferenc Gimnázium 1963-ban nyitotta kapuit és megalakulása óta térségi feladatokat is ellát. Az iskola 1997 óta közgazdasági szakközépiskolaként is működik.

Jászárokszállás különös színfoltja az 1994-ben létrehozott Jász-ház, amely egy módos gazda hagyományos lakberendezését mutatja be.

A város legfontosabb építészeti, történeti látnivalója a kívül-belül csodálatosan felújított barokk műemlék templom, valamint az előtte lévő téren álló, ugyancsak barokk Mária oszlop. Szintén barokk stílus jegyeket visel, a külső Fogadó XVIII. század első feléből származó műemlék épülete. A Fogadó hasonmása felépült 2001-ben a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban.

A város híres szülöttei Kaszab Anna, Görbe János, Pethes Imre színészek, Bordás György operaénekes, Jász  Faragó Sándor újságíró, grafikus, Dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, akadémikus, Donáth Ferenc politikus.

A város legvonzóbb létesítménye a termálvizes strandfürdő, amely kedvelt nyaralóhellyé alakította Jászárokszállást.  A fürdő környékén 400 üdülő, nyaraló található. Az üdülőövezeten belül pedig egy faházas kemping, ahol 1 hektárnyi területen szabadtéri játékokkal, sátorhelyekkel, faházas elszállásolási lehetőséget biztosít 120 fő részére. A Termál- és Strandfürdő közelében található a 3 hektár vízterületű Peres-laposi tó, amely közkedvelt horgászhely. A város határában a Jeddi-Farmon fogathajtásra, túralovaglásra, vadász és tereplovaglásra van lehetőség.